Kultúra kategória bejegyzései

A bennünk szunnyadó rajztehetség tanfolyamért kiált

Jobb agyféltekés rajzolás

Jobb agyfélteke munkában: a rajztechnika így fejlődött egy rajztanfolyamon
Jobb agyféltekés rajztanfolyam első és utolsó napján készült rajz

„Rajzolni könnyű, azt mindenki tud!” – állítottuk gyerekként, nem véletlenül, mivel ebben az életkorban a rajzolás az elsődleges nem szóbeli kifejezésforma. A rajz fejleszti a motorikus képességeket, a képzeletet és annak ábrázolását, az önkifejezést, a kreativitást miközben örömöt is okoz a papíron való nyomhagyás. Öntudatlanul is érzéseket fejezhetünk ki világ felé. Az óvodában és az általános iskola alsó tagozataiban még önfeledt örömmel, gátlások nélkül készítettük alkotásainkat ceruzával, vízfestékkel, zsírkrétával, próbálgatva a különböző anyagok tapadását (legtöbb esetben) a papíron.

A bennünk szunnyadó rajztehetség tanfolyamért kiált bővebben…

Régi idők mozija

Pécs, mint egykori mozi-nagyhatalom

Pécs valaha igazi mozi és filmkedvelő város volt.  A két világháború között az Apolló és az Uránia szolgálta ki az úri közönséget (diákoknak, katonáknak fél áron) az akkori kor színvonalán.
A felszabadulást követően az elvtársi közönség is megkapta a magáét, a kultúrpolitika változása nyomán elsősorban a magyar, a szovjet és a szocialista országokból származó filmalkotások révén.

Régi idők mozija bővebben…

Horgász vizeken

A horgász és a hal

A horgász és a hal viszonya bonyolultabbá vált az elmúlt évtizedekben!
Régen egyenes út vezetett az első képtől a másodikig, mindenfajta cizellált megfontolás nélkül.

Hal pontypárnára fektetve a horgász kezében
Hal pontypárnán

Fől a halászlé - a horgász jutalmaA Duna partján szegedi halászlé fő. Finom ellentmondás 🙂

A figyelmes szemlélődő azonban számos változást fedezhet fel az eljárásmódokban! Horgász vizeken bővebben…

Gyöngysor

A legutóbbi bejegyzésben > A gyöngy gyönyörű szó < arról meditáltam, vajon a huszonegyedik században jelent-e még valamit számunkra a gyöngy szó.
A tűnődést így fejeztem be: Vajon mit lehet még szépet és jót a gyöngyökről elmondani?
Csattanós választ kaptam e-mailben F. Walter Máriától, egy pdf állomány formájában, mely egy izgalmas iskolai kémia kísérlet keretében vezet el minket az “összefogva szíveink” gondolathoz, amely e-mailhez még hozzáfűzte:
“A képeket és a kísérleteket Gyöngyösi Mária érettségiző tanítványom és Kiss Anna 11.évfolyamos növendékem készítette.”

Kattintson és csodálja meg Ön is, amint
…s egy gyöngy lesz az ég megint,
összefogva sziveink.” /J.A./

Gyöngy

Hamis Arvisurák

seo-arvisurakCsak remélni tudom, hogy olvasóink még soha nem találkoztak az interneten (és másutt sem) az Arvisura vagy Arvisurák kifejezéssel. Avagy ha mégis, akkor fejvesztve elmenekültek mindazon tartalmak láttán, amelyek e címszavak alatt megnyíltak.

Miről is van szó? Arról, hogy valamikor a II. világháború utolsó szakaszában a szovjetek  Ózd környékén ledobtak egy manysi (vogul) nemzetiségű ejtőernyős partizánt azzal a céllal, hogy a németek által megszállt területeken fegyveres ellenállást szervezzen. Eredménnyel járt: magyar partizáncsapat alakult helybéli bányászokból, kohászokból. Ezek egyike volt bizonyos Paál Zoltán, aki össze is barátkozott a szovjet ejtőernyőssel. Utóbbiról – na itt most nem árt megkapaszkodni – kiderült, hogy nemcsak a nagyapja volt táltos és sámán, hanem ő maga is az. Rögvest tartottak ősi hagyományos medvetort és a derék magyar vaskohászt a manysi partizán beavatta a rovósámáni hivatásba. Ez a megtisztelő rang azzal a feladattal jár, hogy az illetőnek meg kell írni a szkíta-hun-magyar-úz-palóc (stb. stb.) népek közös őstörténetét, plusz még a jelenkori fejlemények kronológiáját is vezetni, rónia kell. Addig az írás felé nem sok vágyakozást mutató ifjú palóc vaskohászunk oly annyira beavatódott a sámánságba, hogy életi további harmincegynéhány esztendejét mással sem sem töltötte, mint az őstörténeti őstudás lejegyzésével. Több ezer oldalas műve az Arvisura (Igazszólás), amelyben írva vagyon, hogy a magyarok a legősibb nép a Földön és azon túl, lévén egyenesen a Szíriuszról származik, ahonnan maga az Arvisura is jön, mint a kollektív tudatalattiban (!) felhalmozott  őstudás. Hamis Arvisurák bővebben…